Négy hónapnyi kőkemény csatározás, az évszázad leghidegebb telén, nemegyszer mínusz negyven fokban. Állva megfagyott támadókról is készültek akkoriban elborzasztó fotók. Rövid, de annál gyilkosabb küzdelem volt a téli háború 1944 novemberétől 1945 márciusáig, amikor Finnországnak a gigantikus szovjet birodalommal szemben kellett megvédenie függetlenségét.
Nagy áldozatokkal és tetemes területveszteséggel ugyan, de sikerült. E harc szinte napokra lebontott történetén vezeti végig az olvasót Antti Tuuri, csatajelenetek során át, lövészárkok útvesztőiben. A regényben egy katona meséli el háborús élményeit, nagyon egyszerű mondatokkal, csontszikár stílusban, éjfekete, rejtőzködő humorral
- ami kissé svejkes, csak jóval morbidabb; nem ingerel felszabadító nevetésre, inkább csak nyomasztó vigyorgásra. De a pusztítás és a halál képeinek mindennapos monotóniája mögött ugyanilyen egyszerűen, minden pátosz nélkül mutatja be az író a hétköznapi hősiességet. A háborús irodalom kedvelői szeretni fogják ezt a könyvet.
