„Bolano több művön dolgozik egyszerre, és ha az egyiket félreteszi, hogy belefogjon egy másikba, sosem felejti el, amit már megírt. Így aztán minden új könyv nagyon ismerős, már ismertük a szereplőit vagy a helyzeteit, következésképp sosem voltak félretéve vagy elfeledve.
(…) Írásainak újabb jellegzetességére utal, hogy elbeszélő művészetében határozottan jelen van az életrajz, és az aprólékosan följegyzett dátumok segítségével rekonstruálhatjuk az író élettörténetét: születését 1953-ban Chilében, mexikói éveit 1968 és 1977 között, majd 1977-es Barcelonába költözését; 1973-as chilei útját, hogy támogassa Salvador Allende kormányát; 1992-ben diagnosztizált májbetegségét, amely 2003-ban bekövetkezett haláláig szükségképpen meghatározza írásainak ritmusát.
Innentől kezdve pedig egyre-másra jönnek a kiadatlan könyvek, köztük az, amelyik talán a legnagyobb hatású
- bár nem olyan könnyen érthető, mint a szintúgy mesteri Vad nyomozók
- : a 2666. (…) Mindezek a sajátosságok megjelennek a Szülőföld című kötetben, Bolano döbbenetes világának e döbbenetes darabjában. Szokás szerint semmi értelme azon igyekezni, hogy megkülönböztessük, három független részt vagy egy regényre jellemző egységet olvasunk-e. (…) Nem kezdem egyesével elemezni a kötetben szereplő történeteket vagy ragyogó jeleneteket, elvégre az olvasónak semmi szüksége sincs iránymutatásra.” Részlet Juan Antonio Masoliver Ródenas előszavából
