Akciós ár A civilizáció ára – Az amerikai értékek és a visszatérés a prosperitáshoz

A közgazdaságtani gondolkodás mai fő áramlatai sok szempontból a felvilágosodás univerzalista tudományeszményének örökösei. Olyan általános összefüggéseket és törvényszerűségéket hirdetnek, melyek az ígéret szerint minden emberi közösségben egyformán érvényesek és alkalmazhatók. A geopolitikai gondolkodásmód segít felismerni az ilyen univerzális (egész pontosan: univerzalista) eszmények mögött megbúvó rejtett hatalmi érdekeket, dominanciaviszonyokat. A közgazdasági modellek univerzális
érvényességébe vetett hit tehát a globalizáció egyik legfontosabb hajtóereje, ideológiai muníciója. Ezzel szemben a következetes geopolitikai gondolkodás rávilágít arra, hogy ezek az elképzelések többé-kevésbé maguk is adott történelmi és társadalmi szituációk derivátumai.

Jeffrey D. Sachs a tengerentúlon az egyik legismertebb közgazdasági bestsellerszerző, magyarul mégis csak pár rövidebb tanulmánya (például az Átmenet tervgazdálkodásból a piacgazdaságba című nagyhatású esszé) látott eddig napvilágot. A civilizáció ára segítségével a mi térségünkben legnagyobb befolyással bíró gazdasági ideológiát, az amerikai típusú kapitalizmust is mintegy belülről tanulmányozva ismerhetjük meg legjobban; ennek alapján pedig eldönthetjük, hogy mit hogyan veszünk át, illetve rostálunk ki belőle. Ehhez nyújt páratlan segédeszközt Sachs könyve, amely az amerikai típusú kapitalizmusról (a korporatokráciáról) írt szenvedélyes kritikájában egy boncmester éleslátásával mutatja ki az amerikai gazdasági berendezkedés belső gyengeségeit, ugyanakkor s ez nem mellékes szempont megoldásokat is kínál a felvetett problémákra.

Az Oikumené Könyvekkel a hazai közgazdasági gondolkodás és szaknyelv fejlődéséhez szeretnénk hozzájárulni. Tudománypolitikai (és ezen keresztül geopolitikai) érdekünk fűződik ahhoz, hogy magyar nyelven is hozzáférhetővé váljanak a legnépszerűbb angolszász közgazdasági szerzők művei. Ezáltal mintegy belülről tanulmányozhatjuk ezeket a közgazdasági elméleteket. Megértjük, hogy pontosan milyen problémákra adnak választ, milyen társadalmi igények hívták életre őket. Az így felismert társadalmi- gazdasági mintákat lehetőségünk nyílik összevetni a saját társadalmi valóságunkkal, és ezáltal jobban látjuk azt is, hogy mit vegyünk, és mit ne vegyünk át ezekből az elméletekből. Nem mindegy az sem, hogy amit végül átveszünk, azt hogyan alkalmazzuk a saját társadalmunkban, figyelembe véve a saját hagyományainkat és geopolitikai helyzetünket is. Ez lehet a sorozat legfontosabb társadalmi és geopolitikai nyeresége.