Életem regénye Ne maradj le

Ezt mindenesetre nagyszeruen megcsinálta ez a fiatalember. A falusi legények húsz-huszonegy éves korukban már házasodnak, a szülok akarata is az, hogy a gyerek jól legyen ellátva. Ne kelljen neki szoknya után csavarogni, s kivált, ha a földeket is egyesíteni lehet, akkor a falu összes igényei ki vannak elégítve. Meg kell az új és ingyen munkaero, az új menyecske szolgálólányt pótol, s a fiú is csak akkor kezd igazán dolgozni, ha belole is ember lett, s nem csatangol egyik kapuból a másikba.
Mindez aktuális lett volna a Móricz-portán is. Zsuzsi mamó örült volna, ha a fia az o kedve szerint való menyet hoz, s nem kell neki még ebben az öreg korban is egyedül dolgozni két emberre, akik úgy vannak egy házban, mint két kard egy hüvelyben. Az is jó lett volna, ha egy kis földet még szerez a házassággal, bár egy ötholdas kisgazdalegény nemigen tud vagyonba házasodni, mert akkor elviszik, s az anyjának sem haszna, se öröme nincs belole. Így aztán csak belenyugodott, hogy telik egyik év a másik után, s már huszonöt-huszonhat éves a fiú, még mindig nem akar kikötni sehol…”

SZÉLCSÖND (részlet)