„Egy várost a ‘helyei’ azonosítanak önmagával. Aki odamegy, először néz, s csak később lát. A képek nem a néző, hanem a látó embert helyezik előtérbe. Nem riporterként akarok látni. Nem érdekel az aktualitás. A mindennapi élet sokkal felkavaróbb. Ha egy elnök a városba látogat és megnyit, kitüntet, avat, eltemet
- nem a valóság. Ami érdekel, az a ‘nyomkeresés’, egy kor, egy város lenyomata, lélegzetvétele: a múlandóban az örök. Székesfehérvár Szent István városa, királyi és koronázó város. Sok ezer éve élnek emberek ezen a tájon. A város maga a történelem, a belváros valóságos szabadtéri múzeum. A régmúlt idők évszázados titkokat őriznek.” (Szebeni András)
