Nemzetközi gazdaságtan I. – Nemzetközi kereskedelem és versenyképesség Akció

A kétkötetes mű első kötete a nemzetközi kereskedelem és versenyképesség; a második kötet pedig a nemzetközi pénzügyek, és a nyitott gazdaság makroökonómiájának kérdéseivel foglalkozik. A könyvben a standard elméleti ismeretanyag bemutatásán kívül feldolgozásra kerültek a korszerűbb irodalmak és statisztikai adatok is, amit számos esettanulmány fűszerez. A két könyv a nemzetközi gazdaságtan főbb témaköreit mutatja be önálló fejezetekben. Ezek az általános gyakorlatnak megfelelően két nagy csoportra oszthatók. Az első kötet a nemzetközi kereskedelem és versenyképesség; a második kötet pedig a nemzetközi pénzügyek, és a nyitott gazdaság makroökonómiájának kérdéseivel foglalkozik. Részleteit tekintve az egyes fejezetekben az alábbi témák kerülnek bemutatásra. Az első fejezet a nemzetközi gazdaságtan tárgyát, jelentőségét mutatja be. Ebben megtudhatjuk, hogy a nemzetközi gazdaságtan, mint tudomány szerepe különösen felértékelődik napjainkban, amikor a globalizáció felerősödése révén az egyes országok közötti gazdasági kapcsolatok is fokozatosan erősödnek. Ezzel együtt megjelenik egy erősödő függőség is az egyes nemzetek, sőt világrészek viszonylatában. Továbbá kiderül az is, hogy a makroökonómiából megismert zárt gazdasággal szemben a nyitott gazdaság milyen sajátosságokkal bír, és milyen tanulságokat hordoz magában. A második fejezetben a nemzetközi gazdaságtan történetének fontosabb iskolái és személyei kerülnek bemutatásra a napjainkig. A harmadik nagyobb lélegzetvételű fejezet első részében a nemzetközi munkamegosztással és annak kritikájával kapcsolatos gondolatok kerülnek ismertetésre. A fejezet második részében pedig a nemzetközi kereskedelem elméleteivel ismerkedhetünk meg. A fejezet ezután külön tárgyalja az ún. ágazaton belüli kereskedelmet, melynek jelentősége igen csak megnőtt az elmúlt évtizedekben. A negyedik fejezet a nemzetközi kereskedelempolitika kérdéskörét tárgyalja. A szabad kereskedelemmel szemben mind a mai napig igen erősen tartja magát az a nézet, hogy a nemzetközi kereskedelemben az államnak aktív szerepet kell vállalnia, elsősorban a belső piac védelme és az export ösztönzése érdekében. Tételesen bemutatásra kerülnek a protekcionizmus eszközei és azok hatásai. Az ötödik fejezet a nemzetközi versenyképesség címet viseli. Ebben a fejezetben számos a nemzetközi versenyképességgel kapcsolatos elméleti összefüggés, mérési és összehasonlítási lehetőség kerül bemutatásra.