Szuper akció Borkalauz 2000 – A Borkollégium 1999. évi kóstolási jegyzetei alapján

Bolonduljunk meg mi is a 2-es számtól, hatódjunk meg a 2000 évtől és felelőtlenül kezdjünk el fecsegni egy új évezredről?
Mit ígérhet a Borkollégium az új évezredre? Bort, búzát, békességet? Vagy csak általában és ünnepélyesen nyissunk pompás távlatokat? Ellenkezőleg, éppen hogy személyesen? Változtassuk meg életünket és ilyen módon az olvasókét is? Vagy a maflaságnak is van határa?
Van.
Ne feledkezzünk meg arról – és nem is feledkezünk meg róla – hogy a Borkollégium eredendően egy asztaltársaság, és a Borkalauz ugyan már túlnőtt a „kóstolási jegyzeteken”, de azért egy asztaltársaság „tekintete” mindig nagyon konkrét és hétköznapi: mi nem évezredekkel vagyunk kapcsolatban, hanem keddekkel, szerdákkal, pillantásunk az asztal végéig terjed.
Az asztal terítve s palackokkal. Az ilyen asztal nekünk nem jelent korlátozást, ellenkezőleg ez a világ, a teljes világ. Ez a minden. Egy kedd, egy mind közönséges, afféle kollégiumi kedd – kezdés hatkor – nem kevesebb, mint az évezred: ez talán így, ebben a 2000-es mámorban kimondható. A kedd is végtelen.
Ez a tapasztalat, amit idén olvasóinkkal megosztunk. Természetesen a borról beszélek, a bor végtelenségéről. És természetesen nem állítom, hogy bort kedden vagy keddenként kéne inni. Itt (is) Hamvas Béla szavai a mérvadók: Az ivásnak (akárcsak a szerelemnek) egy törvénye van: bármikor, bárhol, bárhogyan. Komoly idő, komoly ember és komoly nép számára ennyi elég.
A Borkalauz nem az évezred könyve, hanem a hétköznapoké. Éljen hát a hétköznap, e komoly idő!