Erdélyt mindig is tündér természetűnek nevezték, ami azt jelentette változó, bizonytalan, váratlan, hallucinatív, állandótlan, lebegő, igen is meg nem is, hol így, hol úgy, árnyék, varázslat, lidércfény a szekrényen, illúzió, tízcentivel a föld fölött, fénytörés, kámforból varrt köpönyeg a fogasra vetve, felfele folyó patakok, aranyhajszálak az éjszakában, duplák, hol így, hol úgy, meg nem fogható, meg nem magyarázható, meg nem fejthető, hátha-lényegű, majdnem-szerű, számon kérhetetlen, ellenőrizhetetlen.
Titkos fejedelmek földje, amely fölött egy ismeretlen égitest uralkodik. Szőcs Géza huszonegy története mint huszonegy lámpás világítja meg Erdély holttestét a felejtés alkonyatában. Akit érdekelt Erdély, annak ott e könyv helye a pincéjében vagy a padlásán.
