Vedd meg most Erre sincs magyarázat… – Misztériumok a lélek, a tér és az idő világából: Beigazolódott előérzetek, a titokzatos észak-amerikai Nagylábú – Történelem elotti leszállópályák – Üzenetek a túlvilágról – Ufótalálkozások

Misztériumok a lélek, a tér és az idő világából. Beigazolódott eloérzetekl, a titokzatos észak-amerikai Nagylábú, Történelem elotti leszállópályák, Üzenetk a túlvilágról, Ufótalálkozások 1993-ban az Akkord Kiadó Kft. és a Panem Kft. közös gondozásában megjelent egy könyv Erre sincs magyarázat címmel… (A könyvnek nincs szerzoje, legalábbis a könyvben utalás aztán nincs a személyére – gondolom, erre sincs magyarázat.) A nyolcvanadik oldalától arról lehet olvasni, hogy egyes lelkileg érzékeny emberek korábban élt, nagyszeru zeneszerzok újabb muveit írják – mint médiumok. A muvész halála után évekkel, évtizedekkel, évszázadokkal is alkotnak. Egy londoni háziasszony – saját állítása szerint – Liszt, Beethoven, Brahms, Debussy, Chopin és mások szócsöve. Rosemary Brown csupán alapfokú zene ismeretekkel rendelkezik. Ugyan a lejegyzett zenemuvekre büszke lehetne, mint zeneszerző. A muvek folytán talán híres, elismert is lenne. De ő vallja, az egykor élt muvészek az ő barátai, s ok diktálják le eme befejezetlen szimfóniáikat. Már ifjú leányként látomásai voltak egy idosebb férfiról, aki elmondta neki, hogy o és néhány nagy zeneszerzo barátságot köt vele és megtanítják neki gyönyöru zenéjüket. Csak késobb – két gyermekét egyedül nevelo özvegyként – ismerte föl látomásában Liszt Ferencet. A kutatók vizsgálni kezdték a médiumot, munkáját és az általa lejegyzett zenemuveket. Rosemary Brown megfigyeloit két dolog azonnal meglepte. Az elso a zenék lejegyzetelésének a sebessége. Oly gyorsan vetette papírra a zenemu kottáját, hogy az messze meghalad minden lehetséges és elképzelheto tudatos zeneszerkesztési, tudatos gondolkodási sebességet. Mindezek mellett Rosemary beszélget e különös barátaival. A beszélgetések csak akkor szakadnak meg, ha a muvész urak belefeledkeznek az alkotás eksztázisába. Liszt Ferenc példának okán néha elragadtatja magát és franciául vagy németül beszél. Chopin meg egyszer fogta magát és anyanyelvén, lengyelül szólt a médiumhoz, aki fonetikusan mindezt leírta… Rosemary egy ismerosével lefordíttatta – hiszen o maga sosem tanult lengyelül – Chopin ekképpen kifejtett gondolatait. Na, ez volt a második meglepetés a kutatók elott. Az igazán érdekes és elgondolkodtató mindezekben mégis az, hogy komolyan veheto zenemuvészek (Hephizbah Menuhin és Leonard Bernstein) egyöntetuen vallják, hogy a médium által papírra vetett kottákban egyértelmuen fölismerhetoek Liszt, Chopin, Beethoven avagy Brahms muvei…